Főmenü

Szavazás

Milyen az új honlap?:

www.notebook.hu
 

Teleház irodalom

ÁLOM ÉS VALÓSÁG

Néhány éve azt sem tudtuk,
hogy mi is a számítógép.
Gyakran egymás kezét fogtuk,
futkároztunk, s az volt a szép!

 

Egyszer aztán csoda történt:
Osztályonkban, számítógép!
Érdekes volt ez fölöttéb,
néztük, mit is mutat a kép?

 

Egyre jobban megismertük,
örömünk volt határtalan,
két ujat és egy használtat,
játékidő lett korlátlan.

 

 Aztán kaptunk ujabb hármat,
örömünk volt határtalan,
két ujat és egy használtat,
játékidő lett korlátlan.

 

Szombatonként is bejárunk,
progrma van, nem unatkozunk,
játszunk is meg számitózunk,
néha ujat is tanulunk.

 

Egyszer egyik hétfői nap
szomorúságra ébredtünk.
A bánatunk lett igen nagy,
legjobb gépet elvesztettük.

 

Csanádalberti 2000 május 22.

Betörtek és kirámoltak,
látottakat alig hisszük.
Szégyen, hogy így megvámoltak,
hiányát csak mi érezzük!

 

Mai nap ujra örülünk,
megérkezett az INTERNET.
A nap ismét ragyog nekünk,
átmelegiti szivünket.

 

Köszönjük, hogy kis falunkra,
Bácsik, nénik igy gondolnak,
mindazokra gondolunk ma,
kik rólunk igy gondoskodnak!

 

Ígérjük, hogy vigyázunk rá,
a gépeket megbecsüéjük.
Idegen nem nyulhat hozzé,
elveszni ezt nem engedjük!

 

INTERNET egy külön világ,
hozzájutni nme könnyü,
elénk tárul egész világ,
csodálatos, nagyszerü!

 

Álmunkba sem hittük mindezt,
hogy ez egyszer megesik,
megkaphatunk minden kincset:
ez nekünk nagyon jólesik!!!

 

   

A SZÉKKUTASI TELEHÁZRÓL

 

Székkutasnak van egy terme, telve billentyűkkel,
Monitorok seregével, színes herkentyűkkel.
Animációs csatát vív több tucatnyi gyermek,
Autóversenyt, háborúsdit játszani szeretnek.

  

Gépelés, vagy fénymásolás minden mennyiségben,
Kitűnő a szolgáltatás, nívós minőségben.
Egerekből itt nincs hiány, mind áramot eszik,
Pórázon a sok kis zsivány, dolgukat így teszik.

 

A kis egér mindent elér, nincs szüksége szóra,
Aki serény, jelentkezhet "Kattints nagyi" sóra.
Nyíllal mutat, mindent kutat, villámgyorsan landol,
Időt múlat, informáltat, vidám kis kalandor.

 

Teleház nevet viseli ez a kedvelt helység,
Hivatását jól betölti, jelzi a közönség.
Erzsike az irányító, példás a munkája,
Csendes szava simogató, bárki felnéz rája.

 

Türelmesen viseli a gyakran megtört csendet,
Hibátlanul gépeli a rímmel tűzdelt verset.
Egyvalami végre akad, ami jól működik,
Ez a forrás ki nem apad, méltán bővelkedik.

 

Kívánjuk, hogy az egerek száma sose fogyjon,
Tanulni vágyó emberek stábja sokasodjon.
Ez a jövőnk, ez az utunk, ezen kell haladnunk,
Egyszer talán révbe jutunk, ezt nem kell feladnunk.

 

Székkutas, 2005. február 14.

 

Labozár Antal